A Jupiter elgondolkozva nézte a Földet január elsején. Átszólt a Szaturnusznak, aki épp közel volt hozzá, együtt sétáltak. - Szerinted tanultak valamit az elmúlt évből?
- Szerinted?! – horkant egyet mogorván a Szaturnusz.
A távolból a Plútó kuncogása hallatszott.
Tovább hallgattak, majd a Jupiter a homlokára csapott és felkiáltott:
- Főzzünk nekik lencselevest! Szóljunk a bolygóknak és főzzünk!
- Tudod, mi lesz belőle! Már a recepten összevesznének, látod, mi megy néhol a töltött káposztával, meg a bejglivel!
-Legfeljebb több marad nekünk! – és a Jupiter már füttyentett is a többieknek!
A Nap előkotort egy Naprendszer-mértékkel közepes fazekat, a Merkúr pedig lelkesen loholt ide-oda, hozta a Föld-adta hozzávalókat. Gyűltek a bolygók, csak a Föld maradt a helyén, meg persze a Hold, nehogy frászt kapjon az amúgy is neurotikus emberiség.
A Neptunusz megtisztította a vizet és gondoskodott, hogy megfelelően sós legyen. Az Uránusz állványt készített, hogy a Nap tüzén főjön a leves. És itt megkérek mindenkit, hogy ne szóljon közbe, hogy de elillan egy pillanat alatt, mert nem, most nem illan el!
A Szaturnusz válogatta a lencsét, biztos, ami biztos. A Mars éles késsel gyorsan megtisztította a zöldségeket és a hagymákat, villámgyorsan fel is aprította, a Jupiter már egy kevés olajon át is forgatta őket a fazékban. A lencsét nem áztatták be, a Nap még így is küzdött a takaréklánggal, hogy ne menjen pocsékba az egész leves, ne égjen oda. A Vénusz gondoskodott a fűszerekről, kömény, bors, paprika, majoranna, petrezselyem, babérlevél…
Elégedetten ülték körül a fazekat, még Plútó is közelebb jött, hogy megkérdezze, tettek-e bele füstölt húst, nem mintha neki hiányozna, de majd figyeljék meg, mit szólnak az emberek!
- Nem, nem – kavargatta tovább Jupiter a levest – eszünk ágában sincs! Egyék meg, amit főzünk!
Csöndesen, nyugodtan beszélgettek, a leves meg csak főtt, elég sokáig, mert mint tudjuk, nem volt beáztatva a lencse.
Már a szomszédos galaxisokban és a Földön is szimatoltak, hogy mi ez a jó illat. Persze volt, aki fintorgott, húzta az orrát, hogy már megint lencse, meg hogy nem is szereti, miért nem babgulyás, és egyébként is, ha már lencse, akkor legalább főzelék legyen, jó vastagon! És végül megszólaltak azok is, akik hiányolták a füstölt húst, és hogy ők így nem kérnek belőle!
A Plútó kárörvendően nevetett, de Jupiter kizökkenthetetlenül kavargatta a levest, míg meg nem főtt.
A Nap megnyugodott, hogy jól végezte a dolgát, már a többiek is éhesek voltak, úgyhogy először a bolygók tányérját merte tele Jupiter. Aztán elgondolkozva nézett a Földre. Kivételesen Plútó sem szólt közbe.
Akkor Jupiter fogta a fazekat, és a Földre borította a levest, lencseleveseső hullott akkor mindenfelé!
És azt mondta:
- Legyetek egészségesek, szerencsések és ne békétlenkedjetek, ti, akik füstölt hús nélkül is megeszitek a lencselevest! – és nevetett egy nagyot, és belecsapott Szaturnusz és Plútó tenyerébe!
