Kamilla

Reggel kamillatea illatára ébredtem, és már attól jobban éreztem magam, hogy Kamilla ott volt nálam. Éppen szellőztetett. Százágra sütött a Nap, de egyből arra gondoltam, milyen idő lehet a Földön. Alig vártam, hogy Kamillával is beszélgessünk a tündérekről.
- Kamilla! Te mikor tudtad meg, hogy mi a tündérfeladatod?
- Hát, én már egész kicsi koromban gyógynövényeket gyűjtöttem nagymamával. Olyan természetes volt, hogy virágtündér vagyok, és gyógyítok. A környékünkön is gyógyító virágtündérek laktak.
- És én? Szerinted nekem mi a feladatom?
Kamilla tanácstalanul széttárta karját:
- Nem tudom, Hanga! Eddig csak olyan tündérekkel találkoztam, akik kezdettől fogva tudták a dolgukat. A tavasztündérek, a nevető tündérek, az éneklő tündérek, a táncoló tündérek, a nyugalom és béke tündérei, a kavicstündérek, de még a fogtündérek is!
- Én eddig nem törődtem semmivel, csak a hintámmal! De most már szeretnék veletek menni a Földre!
- Érzem, hogy ez jó ötlet! Ha meggyógyultál, jössz velünk, és megnézed, mit csinálunk!