- Mi járatban vagytok, Hanga? - kérdezte komolyan a Sárkánytündér, amikor meglátta az ébredező kislány kisírt szemét.
Végig komoly maradt, amíg meghallgatott bennünket.
Utána meleg narancssárga fénybe öltöztünk, amikor beszélni kezdett.
- Kislánykám, az ember élete múlandó. Aki a Föld számára meghalt, az nem látható, nem hallható, más világba költözik. Nagyon fáj ez annak is, aki magára marad a Földön, és annak is, aki nem tudott elbúcsúzni. Nagyon-nagyon ritkán történik meg, hogy egy földi halandó még egyszer láthatja az elköltözöttet. Te most megkapod ezt a lehetőséget. Nem tőlünk, tündérektől. Mi is csak porszemek vagyunk a végtelenben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése