Egy pillanatra megállt az idő az egész Felhővilágban, annyira csodálatosan szólt a kórus! Mintha egy torok és egy hang énekelne, mégis tömör a hangzás, bonyolult és tiszta. Az énekszó aztán szétterjedt a Föld és az Ég felé. A Földön néhányan tisztán hallották, hogy nem emberek énekelnek, sokan a nyugalmat érezték, ami átjárja és gyógyítja őket. És voltak, akik nem hallottak-éreztek semmit, vagy befogták a fülüket.
A vörös hajú nő végre elaludt, és szép álma volt. Látta, hogy az egykori zeneszerző elégedett a Tündércsengettyűk énekével, és ő maga vezényli a Sárkánytündérek kórusát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése